Bedekker WebTv Hungary

 

Vissza a Bedekker WebTv Hungary nyitó oldalára!

A Bedekker WebTv Hungary előállítója és kiadója a BTTV Műsorgyártó Alkotóközösség

© 2012

Minden jog fenntartva!

Egy kisváros nagyon közel Budapesthez. Szentendre a kilencszázhúszas évekig egyike volt a Duna mellett felcseperedett, álmos településnek. A festők palettájára kívánkozó vízparti táj, a benne tükröződő városkép illetve a tekintetet megragadó épületek nyilvánvalóan nem tudatosan születtek meg ilyennek. A pallérok, ácsok és kőművesek nem gondoltak arra, hogy kezük nyomán  múzsa születik.  Múzsája mindazon festőknek kiket ide vonzott a  zeg – zugos utcácskák látványa és a Duna part egyedülálló hangulata. Az itt született vagy ide érkező festők felfedezték maguknak a városka bájos látványát, romantikus utcácskái, épületeit. Az első felfedezőket újabbak, majd még újabbak követték. Ma a "Festők városa", fontos  turisztikai látványosságClick

A Dunakanyarról jut eszembe...

Ennek a hasábnak a címét, mint több munkám esetén is, egy híres francia filmtől kölcsönöztem.

Családom révén és az általam megéltek alapján is nagyon kötődöm a Dunakanyarhoz.

Van egy édes-keserű történetem , még abból az időből, amikor  a Visegrádon született, később Angliában családot alapító Frank   nagybátyám még itthon élt.  A családnak volt egy háza az Ipoly torkolatának a közelében. Ehhez egy csónakház is tartozott. Nagyapám, és a gyerekek is imádták a Dunát, az evezést. Jómódúak lévén mindenkinek saját "hajó"-ja volt. A világháborús bombázások egyik fontos célpontja volt a közeli, az Ipoly felett ívelő vasúti híd. Egyik nap Öcsi, valószínűleg kényelmi okokból anyám kielbootját   (guruló üléses, általában két pár evezős és plusz két utas számára épített hajó) vitte el egy körre. Pihenőjekor azt egy  part menti fűzfához kötözte. A menetrend szerinti  légitámadás  egyik bombája célt tévesztve pont ezt a fát találta telibe. A csónakból is csak gyufaszál méretű  szilánkok maradtak. A hírre anyám úgy reagált, hogy sebaj Öcsi, a háború után jössz nekem egy újjal. Másnap egy bomba a családi nyaralóra, a másik a csónakházra esett. Így semmisült meg minden, amit az Eisner család Szobon birtokolt. Anyám pedig közölte Öcsivel, hogy ezek után már nem tartozik neki semmivel!Nagyapámmal - aki bányamérnök  volt - sokat barangoltunk a Dunakanyarban. Ő rendelkezett ezekhez a programokhoz a megfelelő felszereléssel. A kitudja milyen szagú hátizsákkal, bakanccsal és egy hegymászó bottal. Ez aztán megadta az egész akció alaphangulatát. Ha csak pár órás volt az út, akkor is kijárt a nagymamám csomagolta elemózsia. Vizet pedig a még szép számmal működő nyomós kutakból vételeztünk. Ezek barangolások alapozták meg a későbbi közös kirándulásinkat, melyek végállomásai rendre azok a kőbányák voltak, melyek vasúti és gépészeti berendezéseit nagyapám tervezte. Sokat voltunk Visegrádon, Szobon. Ahogy viccesen szoktuk mondani, ezeket a szép természeti értékeket nagyapám bontotta le, főleg a bazaltsipkás hegycsúcsokat. De hát akkoriban egy dolog volt a fontos, az épülő országos úthálózathoz a kőtörők  által   kézzel csinosra formázott kockakövekre, a vasútvonalakhoz zúzott bazaltra volt szükség. És ezekből hatalmas mennyiséget vártak el a munkások. Nagyapámat nyugdíjas korában is még sok helyi  bánya igazgató, közép vezető, bányász, kőtörő ismerte. Így rendre megoldották szállás problémánkat, szállításunkat. Esténként pedig  finom vacsorákkal leptek meg minket.  Sokszor csilléken, kötélvasúton és ormótlan teherautókon utaztunk, melyről más lurkók nem is álmodhattak. 

Gyermekkoromban, már általános iskolás barátaimmal tett pilisi, börzsönyi kirándulásaink emlékei kitörölhetetlenül hagytak nyomot bennem.  Később, már gimnazistaként én is kaptam egy kielboot-ot, melyet a Római-parton a Bíbic csónakházban tároltam. Ruják Lacival és későbbi feleségével, Erikával eveztünk a Dunán. Volt, hogy gőzhajóra raktuk, és  napokon át, Dömösről csurogtunk le Budapestig. A Filmgyárban töltött asszisztensi  éveim egyik  emlékezetes momentuma volt, amikor a Esztergomi Keresztény Múzeumban készítettük az “M.S. Mester” című kisfilmet. A harmadéves főiskolai vizsgafilmemet a fiatalon meghalt Újhelyi János novellájából forgattuk Kisorosziban. TV Híradós koromban, operatőrként többször dolgoztam az akkor virágkorát élő Szentendrei  Szabadtéri Játékokon. Aztán a  Skanzen megnyitásakor is, de kísértem államfőket, akik a Kovács Margit múzeumra voltak kíváncsiak. De talán az utolsó interjút fényképezhettem 1973-ban a városka határában, szinte nyomorban élő Czóbel Béláról. És engem ért az a megtiszteltetés, hogy 1982-ben jelen lehettem a Barcsay Múzeum megnyitóján. Erre az akkor a Mestertől kapott emléklap emlékeztet.  De számtalan “szabadúszó” megbízás alapján forgathattam videókat a térség idegenforgalmilag frekventált pontján. Utolsó aktív éveimen pedig  visszatértem Szentendrére, ahol a helyi TV vezető operatőreként dolgoztam. Közben készítettem a  vezető festőkről a “MűvészVilág” Szentendrén című filmsorozatot.  Ezeket a produkciókat a “Szentendre Plusz oldalon mutatom be. A megörökített művészek közül néhány már elhagyott minket, számomra nélkülük már nem az a város, mint volt pár évvel ezelőtt. Ha tehetjük,  ki-kilátogatunk ebbe a számunkra  sok emléket idéző településre. Szeretjük, hogy minden évszakban más és más arcát mutatja a  nekünk és az ide érkező idegeneknek. Ha az időjárás zordra fordul, a számtalan, itt tevékenykedő, jelentős életművel büszkélkedő  művész saját múzeumai kínálnak remek elfoglaltságot. Fontos látnivalók: a megújult Ferenczy Múzeum, Barcsay, Kmetty, Czóbel, és az Anna Margit - Ámos Imre  mesterek gyűjteménye.  Sokan nem tarják  ide illőnek a Kovács Margit Múzeumot. Hiszen a művésznő nem kötődik a városhoz. Ám mégis, fantasztikus kerámiái talán a legtöbb látogatók vonzzák ebbe központban található múzeumba. Ezekbe jó újra és újra betérni. Felfedezni az addig megbújt műalkotások valamelyikét. Az egykoron Vörös Hadsereg nevét viselő, ma Bogdányira keresztelt utca  külső szakaszán található a MűvészetMalom.  Néhai Deim Pál Kossuth-díjas festőművésszel történt megismerkedésem színhely. Pali bácsiék (egyébként híres malmos család leszármazottja) találták ki, hogy ez az egykori ipari épület lehetne a szentendrei festőművészek és a festőművészet bemutatásának legalkalmasabb színhelye. Álmuk, sok-sok nehézség árán megvalósult. Aki teheti, sétáljon el ide, hiszen mindig tartogatnak a látogatók számára valami érdekes programok. Pár perces sétára, áll a Régi Művésztelep, felújított műtermeivel, és modern kiállítóhelyével. Aki szeret a múlt nyomába szegődni, a hely hangulatáért feltétlenül látogasson el ide. Hiszen itt alakult meg 1928-ban a Szentendrei Festők Társasága. A mai hírnév forrása.   Persze a régi ismerősök helyére újak lépnek. Már nagyon vártam, hogy két régebbi keskenynyomközű vasúti szakaszt összekötve, megnyíljon a Szobot Nagybörzsönnyel összekötő, ugyan két átszállással végigutazható attrakció. Ide is eljutottunk, beszámolónk látható is az oldalunkon. Történt viszont, hogy Nagybörzsönyben a végállomásról besétáltunk a településre, ahol várt ránk Betty asszonyék vállalkozása, Mezeiék Kemencéje, ahol a meghirdetett napokon elképesztően finom lepényeivel várja a megéhezett vándorokat. A Dunakanyar felfedezése nem zárulhatott szebben, mint a PassNave által szervezett hajóúttal. Mi egy nyár végi csodás napon Esztergomtól Budapestig élveztük egy menetrend szerint közlekedő járaton  a táj minden látnivalóját. Megállapítva azt, hogy a vízről mennyire más a fantasztikus panorámának minden szeglete.  Nekem ez jutott eszembe a Dunakanyarról.

A földrajztudósok a Duna forrása és a Fekete-tengeri deltavidék között a folyó  három érdemleges, hegyek közötti áttöréséről tesznek említés.  A magyar szakasztól felfelé ez az Ausztriában megcsodálható Wachau (erről készült egy összefoglaló videónk - Click ) valamint hazánktól  délre a Vaskapu. A magyar Duna-kanyar idegenforgalmi szempontból Esztergomtól Szentendréig tart.  Elsőnek mi is ezen települések, általunk fontosnak vélt látnivalóinak bemutatására törekszünk.  Visegrád és Budapest északi határa között a folyót a Szentendrei sziget osztja ketté. A jobb partján folyik kis - , a bal partján a nagy Duna. A szervezett utakat az előbbi mentén szervezik, de mi elkalauzoljuk nézőinket a másik oldal szép és fontos városába, Vácra is.

Esztergom a Duna áttörési szakasza előtti település hajdanán hazánk fővárosa volt. Szép elhelyezkedése, Magyarország legnagyobb temploma a Bazilika,  műemléki épületei, a szépen rekonstruált Királyi Vár és a hihetetlenül szép, középkori táblaképeket és faszobrokat felvonultató Keresztény Múzeum a várost egy fontos idegenforgalmi célponttá teszi. A városi lakónegyednek helyet adó  dombok lábánál a Duna egy szép kis szigetet alkot, mely a polgárok és idegenek kedvelt pihenőparkja. A feltörő források táplálják a látványos gyógyfürdőt. A kétezres évek elején újra  épített híd jóvoltából ismét van a szemközti szlovák várossal   közvetlen összeköttetés, ahová egy jó sörért és a a túloldalról  megcsodálható szép városi panorámáért érdemes átsétálni.

Az esztergomi  Bazilika szomszédságában a Vár-hegy kiugró szikla csúcsára épült az Árpád-kori királyi palota.  Géza fejedelem 971-től uralkodott, maga számára nézte ki székhelyének  a Duna menti települést.  Első királyunk a későbbi Szt. István is itt született, és itt keresztelték és koronázták meg. Az első érseki székelynek is ezt választották az egyház  vezetői. A  várat a törökök 1543-ban elfoglalták. A 18. századig falai a sorozatos   ütközetek következtében összedőltek. Nyomára csak a huszadik század harmincas éveiben bukkantak. Az ásatások és az épületek rekonstrukciója a közelmúltban fejeződött be. Ma a Királyi Vár termei vezetővel kísért csoportokkal látogathatók. A korunk látogatójának itt a hely szelleme mesél az elmúlt évezredről.

Az esztergomi Vízivárosban áll a Prímási palota.1972-től már ebben a megújult térben mutatja be a Keresztény Múzeum a legféltettebb kincseit. Aki kedveli az itáliai középkor művészetét, azon belül is érdeklődik trecento és quattrocento korának festészete iránt, nos az ne habozzon, hogy eljöjjön ide. A 15-16. századi táblaképek és faszobrok gyűjteménye a magyar művészettörténet azon kevés darabjai,  melyek átvészelték a viharos évszázadokat.  A legjelentősebb magyar táblaképek, szárnyas oltárok, faszobrok remekművei közül is felhívnám a figyelmet az első teremben látható Kolozsvári Tamás Kálvária - oltárára, a középen álló garamszentbenedeki Úrkoporsóra és következő teremben a szenzációs  MS Mester Passióképeire.

A Duna mentén túrázva, a középső és fontos  megálló Visegrád. Ez az a hely, mely nevét kölcsönzi a Visegrádi Négyekre elkeresztelt, a környező országokat tömörítő politikai formációnak. Kiváló termálvizére szép szálloda épült, az első "fecskét" több hasonló követte. Tehát e kis és nagyon hangulatos település fontos üdülőhely is. A legtöbb turista a Visegrádi Palota, és a hozzá tartozó Alsóvárért  és a 328 méter hegycsúcsán  álló Fellegvárért zarándokol el ide. A két utóbbival külön anyagunk is foglalkozik. Személyes érintettségem, hogy e településen töltötte nyarait és itt dolgozott Hegedűs Géza, a legjelentősebb történelmi regények és rádiójátékok írója, egykori főiskolai professzorom. Őt is e történelmi levegő csábította ide.

A Visegrádi Palota romjaiban maradt ránk, az utókorra. A látogató azonnal látja, hogy  az öt szinten újjáépített épületet öt szinten alakították ki elődeink. Az építkezések javát Mátyás király idejében, a XV. században végezték. Amire legjobban emlékszünk az a Díszudvar. A rekonstuált szökőkút eredetei darabjai a Lapidáriumban csodálhatók meg. A díszudvart kerengő határolja, melynek nagyobb egysége eredeti épületrész. Több terem berendezése érzékletesen mutatja, milyen is lehetett itt évszázadokkal ezelőtt az élet. Ha felérünk a legfelső szintre, ott nézhetjük meg az Oroszlános kút rekonstrukcióját, melyet 1473-ban alkottak. A vörös márványból készült műremeket Mátyás király tartományainak címerei és az azokat vigyázó oroszlánok láthatók. 

Szobról két átszállással, keskeny nyomtávú erdei kisvasúttal utazhatunk a Börzsöny egyik bájos településére, Nagybörzsönybe. A látványos és vadregényes út, új középső, hét kilométeres szakaszával sikerült a szakembereknek, a már régebb óta működő, két útvonalat összekötni. Ezek a Szob - Márianosztra, Nagyírtáspuszta - Nagybörzsöny szakaszok. A harmadik szakasz  érdekessége, hogy  a  nehezebb  terepen a mozdony tolató manőverrel halad tovább. A teljes lekűzdendő távolság 21 kilométer, ami több órás utazást jelent. A szerelvények általában hétvégenként közlekednek. A végállomás Nagybörzsöny, ahol a kisvasút érkezéséhez igazítottan kemencében sütött finomságok várják a megéhezett vándorokat. Bővebben: Click videónkra!

Esztergomban, a Várhegyen álló egyházi épületet a köznyelvben Bazilikaként említik. Hivatalos neve Nagyboldogasszony és Szent Adalbert Főszékesegyház. Történetét több mint ezer évvel ezelőtt kezdték írni. A 970-es években Géza fejedelem építette az előbb már megismert palotát. Ő rendelte el ennek szomszédságában a templom építését. 1000 karácsonyán ebben koronázták meg állalmalapító királyunkat, Istvánt. Erre az alkalomra II. Szilveszter pápa küldte el a máig is nagy becsben megőrzött koronát. Második felszentelésére 1453-ban került sor.  A régi épületből a fennmaradt  Bakócz-kápolna  látogatható. A Főszékesegyházi Kincstár számos értékes tárgya közül is kiemelkedik a gótikus kézművesség remeke a  Suki-kehely.

A Szentendre, hivatalos nevén Szabadtéri Néprajzi Múzeum területén az első munkálatokat 1966-ban kezdték meg. A látványos fejlődése folyamatos, minden pillanatban új és mégújabb ide telepített épületekkel, azok hűen megőrzött berendezési és  használati tárgyaival, lapik meg a látogatókat. A következetesen végrehajtott  koncepció szerint,  hazánk tájegységei szerint csoportosításban láthatók itt az ide nagy erőfeszítéssel lebontott, majd itt szakszerűen újjáépített épületek együttese. A szakemberek mindent elkövetnek annak érdekében, hogy főleg ünnepnapokon élettel töltség meg a falusi portákat, bemutatva a hajdani vidéki élet, lassan feledésbe merülő házkörüli tevékenységeit. Aki eljön a Skanzenbe, az időutazást tehet a magyar vidéken.

A Mahart PassNave Budapestről induló kiránduló hajói a Dunakanyar több pontjára szállítják az utasokat. Kirándulásunk tervezésekor informálódjunk a menetrendről, a viteldíjakról. A leghosszabb viszonylat végállomása Esztergom. A Duna folyásával szemben haladva, fölfelé az út öt órát tart, visszafelé ez három és fél órásra rövidül. Egy ilyen kirándulás összegzés, mely során felidézhetjük e fantasztikus táj kalandokban bővelkedő történelmét, különleges szögből csodálhatjuk meg városkáit, megmaradt műemlékeit. A nyári időszakban, amikor a mi felvételeink is készültek, karnyújtásnyira tőlünk zajlik a vízi élet. A hajónk esti érkezése előtt megcsodálhatjuk a naplementét, a fantasztikus esti panorámát, a vízparti tábortüzek misztikus fényeit.

A Visegrádi Fellegvár építése IV. Béla királyunk idejében kezdődött, és több utódja, köztük Mátyás is foglalatoskodott ezzel. Visegrád Mátyás király haláláig kiváltságot élvező, fényűző életet élő  település volt. Ám a legendás király halálát követően  csak a  Rómából ajándékként kapott szentkoronát őrizték itt. A Fellegvár megszenvedte a törökök több ostromát is, kiknek kétszer is sikerült elfoglalni a stratégiailag fontos erődítményt. Később,   1702-ben Lipót adta ki a tornyok felrobbantására, falai  lerombolására szóló parancsot.  Az újjáépítésének kezdete a huszadik század éveire esett, azóta egyre szépül a Dunakanyar ezen emblematikus látnivalója. A viharos évszázadok felidézése mellett, a látogató e pontról élvezheti az egyik legszebb panorámát.

Vác a Duna bal partjának a fővárosa. Fontosságára jellemző, hogy 1846-ban ide vezetett az ország első vasútvonala. De a reformkorban megidult gőzhajóknak is fontos kikötője volt ez a település. A szemközti Szentendrei-szigetről forgalmas komppal is el lehet jutni a városba. A már magát messziről mutató Székesegyháza késő barokk stílusban épült, 1777-ben szentelték fel. Vác fontos barokk városaink egyike. A nemrég felújított Március 15-e téren  áll a Városháza, mely szintén e korszak építészetének egyik remeke. Sétánk során számtalan szép templom, múzeum megtekintésével gazdagíthatjuk a programunkat. A Duna-partján várja a látogatókat több hírességről elnevezett sétányt hangulatos házsora, és a meleg vizű uszoda és strand.